A beszállítókkal szemben támasztott követelmények
GE Roadshow
2018.01.12
Általános követelmények:
• Tiszta pénzügyi háttér, átlátható tulajdonosi szerkezet
• A GE munka- és egészségvédelmi előírásainak elfogadása, törekedés a GE szabványok
átvételére
• Angol nyelvű kommunikáció, műszaki és minőségügyi dokumentáció (+angolszász
mértékegységek használata)
• Működő minőségirányítási rendszer (tanúsított rendszer előnyt jelent)
• HUF / USD / EUR deviza használata a kifizetésekben
• Komplex folyamatok esetén bizonyos résztevékenységek kontrolláltan kiszervezhetők
Preferált tulajdonságok:
• Export csomagolási képesség
• Szerszámtervezési kapacitás, korszerű tervezőszoftverek alkalmazása
• Működő vevőszolgálati csoport
• Marketing / értékesítési csoport megléte
• Folyamatfejlesztési szemlélet bevezetése (Lean)
• Controlling szervezet működése a belső költségek optimalizálására
• Közép- és hosszú távú üzleti tervezés képessége
Keresett kompetenciák
GE Power
• Lemez jellegű megmunkált alkatrészek
• Csővezetékek és csőszerelvények
• Erőművi légtechnika
• Mechanikus gépalkatrészek (tengelykapcsolók)
• Hegesztett ipari acélszerkezet
• Elektromos termékek, berendezések
• Gázturbina melegoldali alkatrész megmunkálás
GE Renewable Energy
• Szélturbina gépházburkolata üvegszálas kompozitból
• Magas szilárdságú kötőelemek/csavarok
• Kapcsolószekrények
• Kábelek
• Kis- és nagyméretű megmunkált alkatrészek
• Öntvények
• Kovácsolt tengely
• Forgócsapágyak
• Hajtómű, Drive-ok
• Turbinatorony
GE Energy Connections
• Anyagmegmunkálás
• Öntvények / Öntvény megmunkálás
• Fémmegmunkálás
• Transzformátorház
GE Aviation
• Hőkezelés
• Forgácsolás
• Roncsolásmentes anyagvizsgálat
• Kompozit alkatrészek
MKIK, REACH Fórum
Időpont: 2017. január 25.
Helyszín: 1054, Budapest Szabadság tér 7.
A REACH-rendelet egy európai uniós rendelet, amelynek célja, hogy az uniós vegyipar versenyképességének javítása mellett fokozza az emberi egészség és a környezet védelmét a vegyi anyagok által potenciálisan okozott kockázatokkal szemben. A rendeletnek való megfelelés érdekében a vállalatoknak meg kell határozniuk az általuk gyártott és az EU-ban forgalmazott anyagokhoz kapcsolódó kockázatokat, és kezelniük kell azokat.
Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) - amely a REACH magyarországi bevezetését és működését szakmailag felügyeli - egy REACH fórumot szervezett az MKIK-nál a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai részére.
A rendelet célja az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítása a vegyi anyagok jelentette veszélyekkel szemben. A vegyi anyagok belső piaci szabad forgalmának biztosítása, valamint a versenyképesség és innováció erősítése.
Az alapelv, hogy a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók kötelessége/felelőssége biztosítani, hogy az általuk gyártott, forgalomba hozott vagy felhasznált anyag ne legyen káros hatással az emberi egészségre és a környezetre.
A REACH-rendelet alapvetően háromféle szereplőt különböztet meg:
- Gyártó: Amennyiben egy vállalkozás vegyi anyagokat állít elő, vagy saját felhasználásra vagy másoknak történő eladásra (beleértve az exportot is).
- Importőr: Amennyibn valamely árut – továbbértékesítésre szánt egyedi anyagot, keveréket vagy készterméket, mint pl. ruhát, bútort vagy műanyag terméket – az EU-n/EGT-n kívülről vásárol.
- Továbbfelhasználók: A vállalatok többsége használ vegyi anyagokat, aminek időnként nincsenek is tudatában. Ezért ha ipari vagy foglalkozásszerű tevékenysége során vegyi anyagokkal foglalkozik, ellenőriznie kell kötelezettségeit.
A vállalatoknak regisztrálniuk kell anyagaikat, és ehhez együtt kell működniük más vállalatokkal, amelyek ugyanazt az anyagot regisztrálják.
Az ECHA (Az Európai Vegyianyag-ügynökség) fogadja, és megfelelőségük tekintetében értékeli az egyes regisztrálásokat, az EU tagállamok pedig kiválasztott anyagokat értékelnek az emberi egészség és a környezet tekintetében felmerülő kezdeti aggályok tisztázása céljából. A hatóságok és az ECHA tudományos bizottságai értékelik az anyagok kockázatainak kezelhetőségét.
A hatóságok megtilthatják a veszélyes anyagok felhasználását, ha azok kockázatai kezelhetetlenek. Dönthetnek úgy is, hogy egy adott felhasználást korlátoznak, vagy azt előzetes engedélyezéshez kötik.
Regisztrációs határidők:
- 2010. december 1. : >1000 t/év mennyiségben gyártott/importált anyagok + CMR 1, 2. kat. anyagok és vízi élőlényekre nagyon mérgező anyagok 1t feletti mennyiségben
- 2013. június 1. : 100-1000 t/év mennyiségben gyártott/importált anyagok
- 2018. június 1. : 1-100 t/év mennyiségben gyártott/importált anyagokra
„A munkaerőpiac aktualitásai és a szakképzés jövője”
MGYOSZ szakmai nap
Időpont: 2017. október 04.
Helyszín: Tatabánya, Árpád Hotel
A szakmai napot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége hozta létre, aminek fő témája az egyre növekvő hazai munkaerőhiány. Az MGYOSZ a szakképzési rendszer megújításában látja az egyik legkomolyabb lehetőséget a kihívás hosszú távú kezelésére. A szervezet egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot rendez. Ennek egyik állomása volt Tatabánya.
Az MGYOSZ részéről Wimmer István (főtitkár) adta elő, hogy becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról (a KSH felmérések szerint ez a szám 45.000). A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerő szükséglet hazánkban.
MGYOSZ a probléma megoldására a következőket javasolja:
• A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.
• Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
• Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása a fiatal generációk számára.
• Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.
• A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.
A rendezvényen Halász-Szántói Emese a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Kft. igazgatója mutatta be Tatabánya főbb gazdasági számait (fokozatosan csökkenő munkanélküliség, stabil, több lábon álló ipari park, fokozódó munkaerőhiány). Valamint ismertette a különböző tatabányai önkormányzati kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a munkaerőhiányt kezelni lehessen, pl.: munkásszálló építése, ösztöndíj program diákoknak, mind közép mind felsőfokú képesítésekben tanulóknak, hiányszakmákat tanulóknak. Kiemelte az állásbörzék és a tatabányai foglakoztatási paktum fontosságát.
A helyszínen a vállalkozások közül a Richter dorogi képzőhelye említette meg, hogy kevés a tanulójuk, holott Dorog egyik legbiztosabb munkahelyét kínálják. A diákok felkészültségét és a szakiskolák infrastrukturális elmaradottságát emelte ki javítandó feladatnak.
Térségi klaszterközi együttműködési műhelynap
Időpont: 2014. április 15.
Helyszín: Szombathely, Nyugat Pannon Zrt. székhelye
Az eseménysorozat keretén belül főleg a Nyugat-Dunántúl klasztereinek van lehetősége a bemutatkozásra. A műhelynap során egy soproni és egy székesfehérvári klaszter mutatkozott be valamint a klaszterek minősítéséről voltak előadások.
Kalcsú Zoltán, Pannon Novum Kft. Cluster Excellence minősítés
Az Európai minősítési formában a klaszter menedzsmentet minősítik evvel a díjjal. A fokozatok bronz, ezüst és arany. Magyarországon eddig 15 klaszter menedzsment szervezet érte el bronz fokozatot. Ezüst és arany fokozatra itthon nincs példa, Európában is csak kevés klaszter menedzsment szervezet érte el ezeket.
Gilicsár Anna, PANFA Klaszter, Sopron
Bemutatta a Pannon Fa- és Bútoripari Klasztert, valamint az Akkreditált Innovációs klaszter cím elnyerésének előnyiről tartott előadást. A klaszter 2001-ben alakult és 2013-ban kapta meg az akkreditált címet. A cím elnyerésével sok vállalkozás szeretett volna belépni a klaszterbe, ezért közel a felét el kell utasítaniuk, jelenleg 45 tagjuk van. A cím elnyerésével jelentős nemzetközi figyelmet kaptak és több szakmai utat tudtak szervezni. Növekedett a média és a szakmai szervezetek figyelem irántuk. A tagok K+F pályázatokon közel +10%-os intenzitással pályázhatnak, viszont az akkreditált innovációs klasztereknek külön megígért pályázatok még nem jelentek meg.
Szaplonczay Orsolya, Innoskart IKT Klaszter, Székesfehérvár
Szintén az akkreditáció előnyeit ismertette előadásában, valamint az ő klaszter menedzsmentjük megszerezte a Bronz fokozatot a Cluster Excellence minősítési rendszerében. Ez olyan előnyökkel jár, mint a nemzetközi klasztertalálkozókon való részvétel.
Sugár Karolina, Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület
Bemutatta az EFQM kiválósági modellt (European Foundation for Quality Management).
A modell eredményeképpen ítélik meg az Európai Minőségi Díjat, amit 1992-ben vezettek be. Ma ez a legszélesebb körben alkalmazott üzleti kiválósági modell Európában. A modell lényege: „a teljesítményt, a fogyasztókat, a dolgozókat és a társadalmat figyelembe vevő kiváló eredményt a vezetés által működtetett stratégián és tervezésen, a munkatársakon, a partneri kapcsolatokon, illetve az erőforrásokon, valamint a folyamatokon keresztül lehet elérni.” A modell bevezetésének eredményeképpen mintaértékű cégekkel lehet megismerkedni, a munkatársak elkötelezettek lesznek, jelentős marketing értékkel bír és legtöbbször konkrét fejlesztések is kapcsolódnak hozzá. Magyarországon kb. 100 szervezet vezette be ez pl.: Grundfos, ALCOA, Dunapack, Dunaferr, Magyar Posta.